©2018 by the Juhé Burn community.

Leave No Trace at Nowhere - hogyan nem hagyunk nyomot a kedvenc burn eseményünkön a spanyol senkiföldjén

August 16, 2019

"Itt nem az a lényeg hogy egy profi módon szervezett önkéntes csapat megoldja a szelektív szeméthelyzetet, hogy a többiek nyugodtan bulizhassanak, hanem hogy egy profi csapat árnyékként, vagy viccesen - a show részeként - segítse az egész közösség szemét és szelektivitás tudatosságának kialakítását, fenntartását, informálását."

 

"At Nowhere you are Nobody"

 

 

Jelen cikk személyes hangvételű cikkem a Nowhere-es kalandjaimból szemezgetve, kifejezetten kiélezve a Leave No Trace-es munkánkra. A Nowhere burn eseményen már harmadik éve vettem részt most 2019-ben, azóta vagyok tagja és társvezetője a Leave No Trace csapatnak. Hogy miért pont "a Nowhere lett a mi kedvenc tanulós-bulizós "fesztiválunk" Kriszivel a burner közösségen belül és kívül" - a cikkből kiderül. Mármint hogy azon kívül, hogy direktben a szívünkhöz szól. Az emberek, a helyszín és az események, valamint azok hangulata.

 

A Leave No Trace az egyik burner alapelv a 10 közül (https://burningman.org/culture/philosophical-center/10-principles/). Arról szól, hogy ne hagyjunk nyomot magunk után, ahol összegyűlünk. Ezt az elvet a Nowhere-en külön önkéntes csapat támogatja.

 A "nagyi nappalija" jellegű installáció, s a háttérben egy másik - Nowhere 2019

(A burner képekről: általában nem lesznek látható, felismerhető emberek, csak mi magunk, akikről tudjuk hogy biztosan hozzájárulunk. A burner közösségben nem nagyon fotóznak a résztvevők, azt is külön engedélykérés mellett. Installációkat néha fotóztunk, meg persze barátokat is, személyes megosztásra. Az ideiek közül válogatok ki párat)

 

A Nowhere-re 2017-ben mentünk először Kriszivel, főként nemzetközi burnerek ajánlására. Megtudtuk, hogy ezen az eseményen van önálló Leave No Trace (LNT) csapat, ide jelentkeztünk önkéntesnek. Mindkettőnk szívéhez szól az emberi káros hatások mérséklésének témaköre a természet és a bolygó egészének vonatkozásában.

 A helyi szabályozásnak és lehetőségeknek megfelelő feliratozású és színjelölésű szelektív hulladékgyűjtők

 

A helyszínre érkezésünkkor úgy alakult, hogy azonnal helyszíni LNT vezetői szerepet kellett betöltenünk egyes vezetők váratlan távolmaradása miatt, mivel csak mi voltunk már a helyszínen az egész LNT csapatból. Nem számított, hogy újoncok vagyunk, semmit sem tudunk a helyszínről, a szervezésről, hogy még a saját táborunk is új nekünk, azonnal fel kellett vennünk a fonalat az LNT események kialakításában és irányításában. Persze hogy vállaltuk.

 

Azonnal mindenféle feladatunk lett: Táblákat készíttünk a táblakészítőkkel ("jé, ilyen is van, próbáljuk megjegyezni hol van"), elhelyeztük őket a playa megfelelő területein, egy rakás tréningre mentünk, komposzt gödrök helyét jelöltük ki, étkezési jegyeket szerveztünk az önkénteseknek (magunknak se volt könnyű eleinte megszerezni), tréningeket tartottunk, önkénteseket vontunk be, beosztást írtunk, táborokkal kommunikáltunk, szemetet szelektáltunk és erre másokat is megtanítottunk - a spanyol kategóriák szerint. Szerencsére csodálatos segítséget is kaptunk a feladatokhoz minden esetben, valamint egyéb váratlan támogatókat a szervezésből és a résztvevőktől.

 Szemétválogatás az önkéntesekkel az utolsó napon a WAR Zone-ban - idén könnyebben megúsztuk, tudatosabban és nagyobb létszámmal készültünk az eseményre, a hírhedt vasárnapi MOOP rohamra. Büszkék voltunk mindenkire: Nagy arányú szelektív gyűjtés valósult meg, kevesebb volt az utólagos válogatási-, összenyomási igény.


Már az elejétől komplex szakmai munkát is kellett végezni (illetve először gyorsan képbe kerülni) - konkrétan ezernyi elméleti és gyakorlati kérdés merült fel minden egyes nap arra vonatkozóan, hogy mit hova is kell dobni pontosan és miért. Mindehhez meg kellett ismernünk a spanyol termékeket és a szelektív kategória előírásokat, színkódokat. Még jó hogy ebből egyes elemeket már ismerünk korábbi spanyol kalandjainkból. Olyan beeső feladatok is adódtak, hogy például megteltek a szelektív szemetesek: most mit tegyünk amíg jönnek érte? Vagy hogy jött a vihar és regeteg mindent elfújt a szél a táborokból a "senki földje" jellegű perifériákra. A holmijukat szárogató emberekből kéne tehát önkénteseket toborozni hogy összeszedjük a szétfújt dolgokat, amíg lehet.

 

A "komoly szakmai munka" viszont a mi szempontunkból, burner közösségszervező szemüvegben lényegesen komplexebb a Nowhere és bármely más burn esemény vonatkozásában:

Itt nem az a lényeg hogy egy profi módon szervezett önkéntes csapat megoldja a szelektív szeméthelyzetet, hogy a többiek nyugodtan bulizhassanak, hanem hogy egy profi csapat árnyékként, vagy viccesen - a show részeként - segítse az egész közösség szemét és szelektivitás tudatosságának kialakítását, fenntartását, informálását. És közben lehet hogy megtanítja a táborodnak az idei LNT happy dance-et, amit a közös tábori napi rendrakás végén érdemes eltáncolni.

 

Ebben a közösségben nem csak az az alap, hogy bármely esemény látogató egyben résztvevő is, hanem az is, hogy ha bárki szemetet lát, összeszedi. Ez a jellemző. Viszont hová tegye? Melyik színű és feliratú tárolóba? Hogyan legyenek felcimkézve a tárolók és miként legyenek elhelyezve? A "köztéri kukák" ebben a közösségben nem működnek jól. Mert ugyan ki fogja azokat elszállítani? Nem, a gyűjtőket a táboroknak és a freecamper-eknek maguknak kell kihelyezniük és elszállítaniuk. Méghozzá a WAR Zone-ba (a Waste And Recycle Zone-ba), melyet mi, mint LNT csapat alakítunk ki és üzemeltetünk, fejlesztünk évről-évre.

 A gyönyörűen dekorált WAR Zone, a végre megkerült LNT bicikli, háttérben a MOOP Walking Line

 

Idén, harmadik évünkben már nem csak szépen dekorált és információkkal is ellátott árnyékoló házikónk volt, hanem egy igazi party zónát is kialakítottunk a megfelelő vicces eszközök és néhány lelkes önkéntes és vezető segítségével. Folyamatosak voltak a szelektált szemetet hozók bevonását szolgáló vicces és/vagy szexi játékok is, vörös posztós "MOOP walking" kifutóval (Matter Out Of Place - nem odavaló tárgyak). A Full MOOP party-n volt dj-nk, tűzshow-nk is. A WAR Zone egyre több hasznos, ugyanennyi vicces felirattal bővült ezalatt.

 A MOOP Walking Line - ezúttal még üresen. Na nem mindig volt ez ilyen üres, sok csodát látott azóta ez már:D

 

A szeméttel érkezők már eleve (és váratlanul) a MOOP Walking kifutón haladtak át, ahol kedves MOOP Walking dalokat énekeltünk nekik, miközben hamis, szemétből készült fényképezőgépek kattogásának is kereszttüzébe kerültek, többek között. A szervezőség még sosem köszönt meg ennyire semmit, mint ami idén létrejött: a kapun jóval kívüli WAR Zone végre bulizónának számít. A szakmai munka minősége mindemellett növekedett, idén rengeteg, csodálatos önkéntes jött segíteni, folyamatosan 3-5 ember segítette az érkezők szemetének megfelelő szétválogatását. A feladatot magát mindig a szemetet hozók végezték, az önkéntesek ebben elvileg csak segítséget nyújtottak, hogy kialakuljon a megfelelő szemlélet és gyakorlat ott, ahol szükséges: a MOOP (szemét) keletkezésének helyén. Az a tábortárs, aki fél órát sörösdobozokat taposott bulizás helyett, motivált a társaival megosztani az észrevételeit, és arra buzdítani mindenkit, hogy már az elején tapossák szét a dobozokat. Például.

Igen vicces a csapat. No comment

 

A MOOP jobb szó, mint a szemét a jelen esetben, mert jelzi hogy itt ez a tárgy nem a helyén van, nem mond arról semmit hogy hasznos-e vagy sem. Esetleg a helyén hasznos. Például a szelektív kukában, vagy később a feldolgozónál, az újrafelhasználóknál más formában.

 

A Nowhere-en számomra az egyik legnagyobb tanulás és öröm egyben: együtt működni a korábban teljesen ismeretlen Nowhere szervezéssel, ezzel a gyönyörű, egyéni csillanásokkal ellensúlyozott káosz menedzsment-szerű valamivel. Jó döntés volt önkéntes munkát vállalni 2017 óta, saját önkéntes döntésünket meg-meg újítva azóta is együtt dolgozunk a Nowhere szervezéssel. Sőt, imádjuk őket! Már megszoktam hogy walkie-talkie-val járok bulizni, ami folyton belekarattyol a képbe. Egyszerre több szálon is látjuk így mi történik az eseményen.

 A beosztás és a Walkie-Talkie (hivatalos party troll)

 

Tapasztalatainkat tudatosan gyűjtjük, hogy többek között a magyar burner kultúrában is kamatoztathassuk. De a Nowhere annyira magával ragadó, hogy önmaga miatt szeretjük ennyire, nem pusztán azért, mert tanulni is szeretnénk tőle. Igazából nagyon örülnék neki, ha egy ennyire gyönyörű, sokrétegű, ennyire jó hangulatú eseményt tudnánk a magyar eseménytérben létrehozni bárhol és bármikor. A saját módunkon, de ekkora szeretetben és sokmilyenségben. Nyitottságban, humorosságban, együttműködésben, önkéntes erőben, adás és kapásélményben. Élményben.

 

Külön örömünk, hogy a tématáborunk igazi otthonnak bizonyult. Nyugis és vicces, szeretni való nagyvilági lények alkotják, két ragyogó táborvezető irányítása mellett. Nagyon nagy "szerencsénk volt", hogy bekerültünk. Azóta, harmadik Nowhere-ünkön is Jack és Max táborában lelünk otthont az LNT feladatok és a playa kalandozás szüneteiben. Bevinni sajnos senkit sem tudunk a táborba, az is hatalmas megtiszteltetés, hogy minket beengedtek a tagjaik közé. Azóta már kölcsönösen nagyon megszerettük egymást a tábortársainkkal, valódi élményt jelent "otthon" lenni, vagy közösen kimozdulni valamerre a tábortársakkal.

 Meghitt Nowhere-es otthonunk: a Camp Fiasco

 A Camp Fiasco idén is máshol volt mint az előző években, most a térképen alul a WC mellett (ennek örültünk) látható. Inspiráló, nyugodt környezetben voltunk, idén nem a playa első, hanem utolsó sorában. Alig találtam mego

 

2018-ban már hárman voltunk a Nowhere-en. Ekkor is LNT társvezetők voltunk Kriszivel, sőt fejlesztéseket is eszközöltünk az előző évhez képest. Idén 2019-en végre valamivel többen, 5-en is részt vettünk szervezetten magyarok. És mindenki alaposan be is vonódott, sokat adtunk mindannyian a playa-nak. Mind vállaltunk önkéntes feladatokat, Dani speciális képzéseken is részt vett, míg Krisztián és Kriszi több tűzshow-t is csináltak, mind a playa tűzterén, hatalmas show, tömeg és zsinnyegés közepette, mind az első WAR Zone bulin, családias közegben. Nagyon tetszett az idei magyar csapat részvétele is, jelenléte is. Élmény volt kint lenni veletek, srácok. Jövőre is beírom a naptáramba!

 Idén Dani végezte el a korábban már általunk is látogatott Nomad képzést, ám ő tényleg volt is shiften, mi annak idején csak érdeklődésből és tanulásvágyból végeztük el az LNT mellett. Dani viszont tényleg Nomad-kodott! Őt kérdezzétek erről!

 A táborunkban, a Fiasco-ban Kriszivel és Krisztiánnal

 

Még az ezredét sem írtam le, de így is jólesett kiírni magamból amiket itt leírtam. Inspirál engem a Nowhere. Gyönyörű emberek, nagy hatékonyság, szerethető szervezés, felejthetetlen helyszín. Idén is volt vihar. Volt, hogy 20-an tartottuk a táborunk (igen masszív) tetejét a homokviharban. Kár, hogy az a kép nem megosztható :D

 

Pali

 

 

Please reload

Our Recent Posts

Leave No Trace at Nowhere - hogyan nem hagyunk nyomot a kedvenc burn eseményünkön a spanyol senkiföldjén

August 16, 2019

Közösségi blog

July 24, 2018

1/1
Please reload

Tags

Please reload